"Az önzetlenség nagykövetei... Nyelv és lélekgyógyítók." ... id. Fejér Sámuel dédnagyapám emlékirata

 

.....................

1-2. oldal

1. oldal

Család története bevezetés.

H. (Haralyi) Fejér Ignácz plébános a család eredetét a név után a honfoglaláskori időig véleményezi. Az ázsiai népeknél a fehér szín nagy szerepet játszott, ünnepi ruhájuk színe, sátrak színe, az arab fajlovak színe, a fehér nap és fehér hold (a székelyek címere)a regés fehér szarvas, mely nyugat felé csalogatta őket, a nyájaik között néha előtűnő csodás fehér oroszlán az Ural és Kaukázus fehér ormai e nevet az ásziai népeknél ősidők óta használatba hozták. A magyar Tudományos Akadémia, Kunfalvi János és Vámbéry Armin Ázsia kutató nyelvészek munkálatai után megállapította, hogy ez a szó - Fejér- török nyelven, perzsa nyelven, és arab nyelven is megvan ép úgy Fejér- csakhogy ezenél nem színt jelent, hanem tisztát és becsületest. A fehér szín szóra ezen nemzeteknek külön külön szavuk van, a töröknek "bajra", a perzsának "nasr", az arabnak "buvnusz". Valószínű, hogy a honfogaló magyarok nem is a szín után nevezték el főhelyeiket, mint pl. Székeyfehérvár, Gyulafehérvár, Nándorfejérvár, hanem a helyek jeletőségénél fogva, mert ezen várak színe a sok véres harcz, a sok hadiperzselés folytán minden egyéb színű is lehetett, csak fehér nem.

id. Fejér Sámuel középen
családjával:
balra fia,ifj. Fejér Sámuel
jobbra lánya,Fejér Mária
felesége fehér gallérban, Olga. 

Az kétségen kívüli, hogy a haralyi Fejér Család ősrégi székely eredetű család, mivel maga Haraly község a székely föld szívében fekszik, és neve ősi székely nevet mutat rokon hangzásut a csiki Hargita, az udvarszéki Harangod, a magyar Harka, Haraklari, Harsány helynevekkel. A Család itt régi idők óta kellett, hogy éljen, beltelkeik, épületeik és föld birtokuk- nyílván mutatják ezen tényt és a szájhagyományok is, mint tekintélyes, első Családok közül valót tartották és tartják ma is számon. Azon ág, melybőlszármazom a XVI-ik század végével ment Biharmegyébe az akkori székely üldöző véres események folytán.

Innen kezdve írott emlékek tartják fenn történetét amelyből egy pár fontosabb adatot kivonatosan, röviden itten közlök a hitelt érdemlő közlemények alapján. 

idős. H. Fejér Sámuel

2. oldal

A családra vonatkozó nyomtatott könyvek és közlemények

    1. Haralyi Fejér Ignácz borsódapátfalvi r.k. plébánia
    "A haralyi Fejér család története" 1892. Miskolcz-Budapest.

    2. Dr. Ferenczy Zoltán Bpesti Egyetemi könytár Igazgató
    "Az Erdélyi színészet történelme" Kolozsvár 1893.

    3. U. ő. (= Dr. Ferenczy Zoltán) " Száz év előtt"
    színmű a K.vári színház 100 éves évfordulójára K.vár 1894.

    4. "Az Árvízi hajós"- regény 1936. B.pest írta Báró Kemény János

    5. Br. Veselényi Miklós élettörténete a XIX. századból

    6. Hadtörténelmi Közlemények a XVI. századból 1899.

    7. Dr. Endes Miklós: Csíkvármegye Története 1940.

    8. Századok és okmánytár 1900 évi füzeteiben.
    Kászonszék története és a Madéfalvi veszedelem. u.o. (= ugyan ő)

    9. Gróf Hadik Endre cs. kir. Tábornok Bukovinai küldetése

    10. A Nagyváradi Premontrei Kanonok Rend története és Rendtagjai 
    N.várad 1889.

    11. Csász. és kir. menlevél a Rákoczy bukdosoinak 1709.
    (a település nevét nem tudom kiolvasni.)

3-4. oldal

3. oldal

Család- történet.

Ezen könyvekből és közleményekből megállapítható és a nagyváradi Székes Káptalannál levő feljegyzés szerint, a haralyi Fejér család azon ágából amelyből származom az első Fejér-vel (:György:) az 1500ik vége felé találkozunk és pedig a Biharmegyei Kómádi és Gyapju nevű községekben ahová valószínűleg Háromszék megyéből a Báthory fejedelmek székely üldöző és vérengző eljárásai miatt menekült ki és ott birtokot szerzettaz akkori magyar király Rudolf engedélyével. 

Ez a Fejér György később Debreczen városban is lakott mert innen nősült Margittai Zsigmond Debrenczen város bírója (polgármester)és senátora Jozéfa nevű leányát véve feleségül, ők az én ágamat képező törzsek.Ez időben Erdélyből többen is menekültek a magyar király védelme alá, mivel ekkor Erdély úgyszólva állandóan vérben úszott a Báthory fejedelmek zsarnoksága, másfelől török, tatár, román és német beütések folytán. Így az Andrássy-ak Csíkszentkirályról, a Gyulai-ak Maksáról, a Nemes grófok Hídvégről és sok mások.

További említés II-ik Rákóczy György erdélyi fejedelem Lengyelországi hadjáratakor van 1656-ból, mikor H. Fejér Benedek 10 személyt fegyverrel , lóval, ruhával és élelemmel vitt a fejdelem Huszti táborba. Ennek már Torda-aranyos megye Z... (nem tudom kiolvasni) és Fráta (Magyarfráta) községekben valamint Kolzsmegye Apahida községben is birtokai voltak és Kolozsszék város Belfarkas utcai részben nagy beltelke- a bihar megyei jószágain kívül. 

A török hadseregek itt Erdélyben is Rákóczyra (György) támadván és őt Szászfenesnél, Kolozsvár mellett megölvén. Erdélybe iszonyú zavar és vérengzés támadt, amelynek kapcsán F. (Fejér) Benedek fiát Sámuelt

4. oldal

már Csíkban Kászonszékben találjuk, mint katonatisztet, a nagyajtai Cserey János Csíki Főkapitány tisztjét a Kászonszékek katonai szervezésére a Balásy Antal cs. és kir. (császári és királyi) ezredes segédtisztjeként. 

Ez a Fejér Sámuel Balásy által megkedveltetvén őt az Ezredes itt megnősültette, Kászonfalvi Tüzes Mária nevű előkelő leánnyal adva össze, kinek szülői igen tekintélyes birtokosok voltak. Kászonszékekben (1669) (N.váradi székeskáptalan okitarttárából)

A II-ik Rákóczy Ferencz harcaiban (1703-1709)a Kászonszékiek szorongatott helyzetbe kerültek mert nemcsak a német katonaság, hanem hátmegül a román és orosz seregek támadni készülvén I. József magyar királytól, a Kászoni főemberek Salvus conductus-t = menlevelet nyertek a székelyföld oltalmazására, a kelet felől jövő veszedelem elől. Ezek között volt nagykászoni és haralyi Fejér Sámuel is valószínűleg az előbbi Sámuel fia. (Menlevél kiadatott Pozsonyban 1709-ben a Magyar oklevéltár szerint Bpest.)

További említés  1776-ból való, a Mádéfalvi veszedelem idejéből. Ismeretes, hogy a Gyergyói Székelység nem akarva a német és idegen tisztek vezérlete alatt a császári hadseregben katonáskodni- 1776ban Január 6-án a Mádéfalvi erdőszéles összegyűlt székelyeket Bukov császári generális a téli reggelen lövés alá vette és számtalanokat agyonlövetett. A székelyek megmaradt része Áron moldvai vajda engedélyével Romániába költözött , részint Bukovinába ment. A kászonszékiek akkori al-királybírójuk Fejér István rábeszéllésére nem mentek el és ő a császári főtisztekkel tapintatos fellépése által 

(folytatás a hátsó oldalon)

  

5-6. oldal  (A családtörténet folytatása a füzet végére került.)

5. oldal

Fejér Sámuel és Neje Torja Háromszékmegye 

1944 Szeptember 8-ikai bombázás általi tűzkárok

Lakóház 

(Vázlatos alaprajz, amit a következő oldalakon részletesen taglal. )

6. oldal

Akkori érték Pengőben (1944. szept.8)

Lakóház

Faanyag, fedélanyag, felrakás,

funda mentum, ajtó =10, ablak 20db

meszelés, festés = 3 millió pengő (Hárommillió)

Szobaberendezés

120 drb zsák

a.) Kamra, 4 nagy ponyva 8 különböző pokróczok és egyéb háztartási kellékek = 300.000 pengő

b.) 8 méteres szoba =

3 diófa szekrény ruhákkal, fehérneművel

2 diófa ágy complett berendezve: derékalj, párnák, paplanok

1 diófa mosdó porcellán és márvány

2 ..... márvány (nem tudom kiolvasni)

1 nagy 12 águ lüszter (csillár)

1 asztal antik

4 szék antik

1 nagy könyvszekrény tele könyvvel ( orvosi, mérnöki szakkönyvek, térképek, földgömb, stb. 

4 nagy művészi falikép

1 nagy kályha

4 csipke függöny

3 smyrna szőnyeg ( Smyrna, görög város)

1 bársony kanapé 

akkori pengő 1 millió 900ezer

7-8. oldal

7. oldal

c.) 7 méteres szoba

2 szalon garnitura

u.m. diván és 6 szék

     diván és 6 szék : műbútor

1 álló nagytükör

2 diófaszekrény, felöltők, felsőruhák, bundák, stb.

1 üveges diófa könyvesszekrény tele értékes könyvekkel és antik képekkel,

1 szabad könyvállvány politúrozott cseresznyefából tele könyvekkel

4 finom szőnyeg

1 nagy luszter

1 antik sublád (tulipános láda?)

1 régi zenélő óra

1 nagy kályha

4 függöny = pengő akkori érték 1 millió 900 ezer

d.) 4 méteres kisháló szoba:

2 finom diófa ágy teljes berendezéssel (matracok, derékalj, párnák,paplanok)

1 recamier finom

1 mosdó készlet

1 ....ruhás diófaszekrény női ruhával tele

2 finom szőnyeg

2 függöny

1 kályha

1 asztal

6 szék  = pengő akkori érték 800.000 

8. oldal

e.) hatméteres szoba

2 ágy berendezve

1 diófa ruhásszekrény fehérneművel

1 divány

6 antik szék

4 függöny

1 asztal

1 kályha

4 szőnyeg

4 családi kép

1 mosdószekrény

1 íróasztal, könyvek

1 4fiókos kihúzós sublád fehérneművel = Pengő akkori érték 600.000

f.) széles folyosó = dívány, ládák, szekrény, székek 

                     hámos, nyerges szekrény = pengő akkori érték 200.000

g.) 8 méteres ebédlő

1 antik cserefa asztal kihúzós 24 személyre

12 antik szék

4 kerevet (heverő)

1 nagy étkezési szekrény porcellán és üvegneművel

1 nagy kályha

4 nagy függöny

4 művészi kép nagy 4 kisebb

8 szőnyeg =Pengő akkori érték 400.000

9-10. oldal

9. oldal

h.) szekretar szoba 

1 nagy sifon bundákkal és felöltőkkel

(--a sifonér, vagy sifon fehérneműk, ágyneműk tárolására szolgáló bútorféle, amely jelenthet ajtós szekrényt is, azonban ennél jóval gyakoribb volt a fiókos kialakítású változata.--)

3 láda lisztnek, tele

1 hosszú szekrény fűszer kellékeknek

1 magas szekrény befőtt, dunsztos, porcellá kellékek, stb.

1 kihúzós sublád, abroszok, vastagneműek, stb.

1 kályha = összesen 300.000 pengő

i.) konyhaberendezés

2 ágy

főző és sütő eszközök

2 rézmozsár

1 nagy platten

mosdó és törölközők

kandérok, teknők

2 nagy asztal

Evőeszközök

Tálak, tányérok

Mosogató edények

Víztartó edények

1 fali óra = 300.000 pengő

10.oldal

j.) házpadláson

Különféle tárgyak és főleg 

bab, borsó, zab, kukoricza, mosott búza = Pengő akkori értékben 50.000

Ház összes érték: Pengő akkori érték

    3.000.000 épület

a.)   300.000

b.) 1.900.000

c.) 1.900.000

d.)   800.000

e.)   800.000

f.)   200.000

g.)   400.000

h.)   300.000

i.)   300.000

j.)    50.000

    9.950.000, azaz

Kilenczmilliókilenczszázötvenezer

Pengő akkori értékben számítva a felsorolt tárgyakat.

11-12. oldal

11.oldal

További bombázás által elégett épületeink

1.) Kétkövű az az Kétvízkerék által hajtott vizimalom teljes berendezéssel együtt porráégett 16méter hosszú, 9m széles.

1 nagy kőpad

2 vizikerék

2 belkerék

4db alsó és felső örlőkő (új, szentkirályi)

2 nagy lisztelő bárka

3 .... ládák

7 kővágó, csákány

12 vízszékek

Molnár lakása berendezéssel

ajtók, ablakok, kamra =Pengő akkori érték 1.000.000

2.) Nyárikonyha és baromfiház egybe =16m hosszú és 6m széles

főző és sütő edények

2 asztal, 4 szék

ablakok, ajtók

100drb tyúk

100drb nagy csirke

40 drb rucza (kacsa)

26 drb liba

ketrecek, berendezés

40 pulyka

30m kukoricza a ...... =Pengő akkori érték 250.000

12.oldal

3.) Mosókonyha és krumpliföző ház

3 nagy üst

asztal, padok, cseréppel fedve = Pengő akkori érték 50.000

4.)Sertésól

9 rekesszel benne égett 9 anya gője és 60 drb kis malacz = Pengő akkori érték 70.000

5.) 16m hosszú és 12m széles csűr tele réti szénával, sarjuval, körülbelül 3 vagon első minőségű takarmány, még a a csűrön 

és megtöltve réti szénával, ujjonan fedve, faragott tornácból = Pengő akkori érték 500.000

6.) Csűr melletti gépszín

12m hosszú, 6m széles 7 eke, 10 boronáló borona, szecskavágó, 5 erdő szán, porhanyító gép, stb. Kaszák, kapák, stb. = Pengő akkori érték 300.000

7.) 22m hosszú, 8 méter széles juhakol

250 juh részére etetőkkel, fialtatókkal ellátva 1 vagon sarjú az akol héjjába = Pengő akkori érték 200.000

13-14. oldal

15-16. oldal

17-18. oldal

19-20. oldal

21-22. oldal

23-24. oldal

25-26. oldal

27-28. oldal

29-30. oldal

31-32. oldal

33-34. oldal

35-36. oldal

35. oldal

Családtörténet folytatás az első oldalról

kivitte, hogy a Kászonszéki székelyek nem kellett elhagyják házukat és hazájukat és a hontalanságtól őket megmentette. Máig is megvan a havasok között egy térségen az emlékjel, hol a székelyek nevében Fejér István az őket körülzárt német katonaság Parancsnokaival megegyezett és a békés honnmaradást a Kászonszékiek részére bátorította. Az egész csíki székelység osztatlan szeretetét vívta ki ezzel a maga és a családja részére és a Kászonszékiek évszázadokon át hálás tisztelettel emlékeztek és emlékeznek máig a reája (Történelem okmánytár füzetei). 

Ezen Fejér Istvánnak felesége Tarcsafalvi Pállfy Borbála volt, a gelencei Miháltz Péter alcsíki Főkapitány özvegye. Ettől született gyermekei István, János, Rozália és Sámuel.

1792-ben az erdélyi rendek országgyűléséhez Kolozsvárra, az erdélyi magyar állandó színház és színművészet létesítésére Kelemen László nevű Budapesti színművész kérést adott be, amelynek kapcsán a Kolozsvári rendi országgyűlés a Redut nevű épület megytermében tárgyalás alá vette a kérést. Itt báró Wesselényi Miklós szilágyi Főispán pártolás alá vette az ügyet és nagy összeget ajánlott fel a színház létesítésére. Ekkor az itt jelen levő Fejér János, tordai követ, rendelkezésre bocsátotta a saját Tordamegyei és Kolozsmegyei ingatlanait a színház létesítésére és más urak is hozza járulván, a magyar színház és ezzel az 

Kolozsvár

http://szabadsag.ro/-/ketszaz-evvel-ezelott-nyitotta-meg-kapuit-kolozsvaron-a-farkas-utcai-szinhaz-a-magyar-nyelvterulet-elso-koszinhaza

36. oldal

addigi latin nyelv helyett a magyar nyelv magyar művészet és tudomány ügye mostantól 1792 örök időkre biztosítva lett. 

Fejér János azt is kilátásba helyezte, hogy nővére Rozália, Koltói János huszárkapitány felesége, mint akkor elismert leghíresebb énekesnő és zeneművésznő, személye fellépéseivel is támogassa a nemzeti ügyet.

Innen kezdve br. Wesselényi és Társai szeretetükkel és barátságukkal tüntették ki a családot a nagyra becsülésüknek többször kifejezést adtak, ami akkor igen nagy dolog volt. 

(dr. Ferenczy Z munkái, Br. Kemény: Az árvizi hajós reg. stb)

Ezen tény a gróf Rédey ... fejedelem házon Kolozsvárt a főtér és Belső Déri(?) utca sarkán lévő 2 emeletes házon emléktáblának van megörökítve, és az új színház bejáratánál K(?) Kapitány emlék mellszobrával is. 

Fejér István legkisebb gyermeke: Sámuel katonatiszt lett, és mint ezredes vonult nyugdíjba, felesége kézdipolyáni Vinkler Mária volt. Torzsonyban haláloztak el 1859 körül. 

Fejér István legidősebb gyermeke: szintén Fejér István Kászonszéki főkirálybíró volt, felesége gelencei Miháltz Julianna volt- ők voltak az én dédnagyszülőim.

Miháltz Julianna a Miháltz János csíki adminisztrátor és neje zsögödi Mikó Éva leánya volt , ez utóbbi pedig Mikó Mihály csíki főispán és neje, udvarszéki ábrahámfalvi Ugron Rozália leánya. 

37-38. oldal

37. oldal

Ezen Fejér Istvánnak egyetlen fia: az én nagyatyám: Fejér Sámuel volt és 2 leánya : Róza férjezettt pókakeresztúri Székely Károly Kászonszéki Főszolgabíró neje ; és Julianna férjezett Péterfy József Kászonfalvi birtokos neje. 

A gyermekek közül nagyatyámat a nagybátyja gelenczei Miháltz Ádám háromszéki ojtos vidéki határőr kapitány, aki testvére volt Miháltz Juliannának magához hozta Torjára, Háromszékmegyébe, örökbe fogadta, neveltette is Kolozsváron a Piarista atyáknál tanítatta. Később úgy ő, mint neje pávai Vajna Judit összes birtokukat ezen Fejér Sámuelre hagyták örökül Torján, Kézdi Polyánban, Bélafalván, aki így a Kászoni részjószágaival együtt igen tekintélyes földbirtok tulajdonosa lett. Meglévén még a bihari jószágok is egy nagybirtokos számába vehető egyén volt és háromszék megyei emberek között közkedvelt emberszerető, jószívű és adakozó nemeslelkületű, szelíd, jóságos ember. Torjáról nősült Handra Mária nevű , munkás szorgalmas, becsületes, tiszta életű hajadont véve feleségül, kitől egyetlen fia, az én édesatyám Fejér János nevű fia született 1840-ben. 

Fejér János a budapesti Állatorvosi főiskolát kitűnő sikerrel végezte, majd utazásokat tett az akkori Magyarország összes vidékein, azonkívül Ausztriában, Csehországban és Lengyelország több részében. Hazajövén szülei közé a gazdaságot vezette és mint állatorvos mindenrendű és rangú embernek betegállatjait teljesen ingyen szívesen kezelte és meggyógyította amely tényt az egész vidék, az egész megye bizonyíthatja, mivel messzi földről is eljöttek hozza tanácsaiért és orvoslásért.

38. oldal

Fejér János neje az én édesanyám Szentkatolnai Cseh Rozália volt, a Cseh Miklós és Ivuj(?) Ágnes leánya. 

Cseh Miklós nagyatyám Déván volt hivatalba mint kincstári jogügyi Igazgató. Neje Kászonsebesi Ivuj Ágnes, az Ivuj Máté és Pogány Terézia leánya, a nagyklopotivai Pogány család révén a Zeyk, Barcsay, Br. Nopcsa családokkal közeli rokonságban volt. A Cseh család Bars megye Léva városából ered Zsigmond magyar király idejéből jött háromszékre az akkori török támadások kivédésére alakított katonaság főtisztjeként. Egybként ez a Cseh család rokonságban van a régebbi időkből a gr. Zichy gr. Majháth, Szécsényi és ............. héregi családokkal. 

Ketten voltunk testvérek nővéremmel F. Ilonával. korán elvesztettük édes jó Anyánkat. Nővérem első férje Kállay Lajos m.(magyar) kir. (királyi) honvéd százados volt,majd ennek halála utána Körmendy István szilágymegyei birtokos neje lett. Mindketten elhaltak; fiúk József Szatmár megye Gencs községben lakott, de ő is el lett hurcolva. 

Magamról szólva 1875 szept 20-án születtem Torján. Fő............. Kolozsváron végeztem, jogi egyetemet szintén Kolozsváron és 2 éven át Budapesten. Állásban kevés ideig voltam, a gazdaság mellé állottam mivel a nagyterjedelmű birtok idős édesatyám mellé úgy kívánta. 1908-ban nősültem meg Eszetlenkről a Szacsvay Miklós úr leányát Olgát véve felesgéül, kivel és Sámuel nevű fiammal 1949 március 1-én ősi otthonunkból elhurcoltak Sepsiszentgyörgyre és ott 1949 aug 9.ig 

39-40. oldal

39. oldal

voltunk, mikor is szegény feleségem halálos betegen a S.Szentgyörgyi kórházból kiutaltatott nővére Szacsvay Irén házához, akinek páratlan jószívűségétől mind a mai napig itt vagyunk Eszetlneken. 

Fiam S.Szentgyörgyön kellett maradjon, hol mint munkás, napszámos tengeti életét jelenleg 39 éves. 9 évig volt katona, ebből 3 évet orosz fogságba töltött.

1945-1948-ig Minszk mellett lágerben.

Leányom Mária, Borbáth Dezső dálnoki birtokos neje.  3 kis gyermekkel és férjével szintén el van hurcolva jelenleg a Dobruzsdában vannak Cocos faluban Medgidia közelében nagyon nyomorognak. 

Isten kegyelme legyen Mindnyájunkkal és őrizzen továbbra is, ámbár én e percben is nagyon beteg vagyok és inkább a halálon, mint az Életem!

A jó isten ne hagyjon el!

Esztelnek 1952. Július 10

haralyi idős Fejér Sámuel

40.oldal

Üresen.

41-42. oldal 

Egy egyszerű kockás füzet, mely eddig soha nem látott adatokat rejt magában... egy darabka történelmet.